A babasírás lelki háttere

Minden kezdő szülő rémálma egy fájdalmasan síró, megnyugodni képtelen csecsemő. Már várandósan, még mielőtt a csecsemőnk megtapasztalná a születésélményét (később megérted majd, miért ez a megfogalmazás), már azzal riogat mindenki: most aludd ki magad, mert ha megszületett jönnek az álmatlan éjszakák. Kár lenne eltagadni: igen, vannak rossz alvó csecsemők, vannak hasfájós csecsemők, akik gyakorta ébrednek, aztán amikor már beindul a mozgásfejlődés és/vagy a fogzás van egy újabb ok az éjszakai ébredésekre. De! Igenis vannak csecsemők, akik az első pár hónapban átalusszák az éjszakát. Élő példa erre Benő, aki kb. 4 hónapos koráig 20:00-tól hajnali 4-5-ig simán aludt egyhuzamban (igen, igen három óránként azért kivettem szopiztatni az első időkben, nehogy besárguljon, még mielőtt bárki megkövezne ezért). De a mostani poszt lényege nem az én áldott jó kis Buddhám. Hanem a sírás, amiben szerencsére nekünk az első hónapokban nem volt nagy részünk. Mert Benő nemhogy nem volt hasfájós, de valószínűleg egy kellemes születésélménnyel is sikerült megérkeznie közénk.

Merthogy a csecsemők fülsiketítően fájdalmas sírása mögött bizony számos ok állhat, köztük a születésélmény feldolgozása is,

amire bizony nem igazán készít fel se orvos, se az anyukád, se a nagymamád, de még a szülésfelkészítőkön sem térnek ki erre az igazán fontos részre (tisztelet a kivételnek, ha van ilyen). Sajnos a medikalizált várandósságok, szülések világában még mindig kevés jövendőbeli anyához (és apához főleg) jut el az az információ, illetve egyáltalán nem készítik fel a jövendőbeli szülőket gyakorlatiasan arra, hogy az a csecsemő nemcsak megszületik, aztán itt van, eszik, alszik, sír, büfizik, pukizik, bekakil, bepisil és sok esetben fáj a hasa, hanem bizony mi egy érző kis lényt hozunk erre a világra, aki már magzat korától kezdve érez, átél és tapasztal. Véleményem szerint, fontos lenne tisztázni a fejekben és betáplálni a jövő generációjának a fejébe, hogy a szülés nemcsak az anya “szenvedéséről” szól, hanem bizony arról is, hogy az a kis ember, milyen első élményeket tapasztal meg ebből a világból. Pedig a háborítatlan szülés fogalma nem újkeletű (Frédérick Leboyer és tanítványa, Michel Odent évtizedek óta fő képviselői voltak a csecsemők békés születésének) , a szavak mögött még sincs tartalom vagy igazi tudás a fejekben az én meglátásom szerint. Pedig mennyi terhet, pánikban töltött órát levehetnének ezzel a frissen szülővé vált párok válláról, akik kialvatlanul, fáradtan és kétségbeesve próbálják nyugtatni újszülött babájukat és mennyi önostorozástól kímélhetnék meg ezeket a meggyötört párokat, és főleg az ifjú anyákat, akik azt hiszik, nem elég jó szülők, nem csinálják jól a dolgukat, mert képtelenek megnyugtatni a már-már fuldokolva síró csemetéjüket. Úgyhogy kedves karikás szemű, kialvatlan és meggyötört szülőpárok, illetve jövendőbeli anyukák és apukák, most elárulok egy nem is olyan nagy titkot: bizony van, hogy már mindent megtettél, kicserélted a pelust, megetetted és meggyőződtél róla, hogy nem a hasa fáj, de a babád akkor is sírni fog. És ez így van rendjén.

A te dolgod ilyenkor csupán annyi, hogy légy ott neki és öleld át.

Ringasd, szeresd, esetleg mondd el neki: tudom, hogy most nagyon szomorú vagy, de én itt vagyok veled. Merthogy a babák sírással kommunikálnak és a feszültséget is így vezetik le. A születés pedig hatalmas feszültséggel járhat. Nem mindegy, például hogy császármetszéssel  (azon belül is programozottról vagy vajúdás utániról beszélünk)  vagy természetes úton született meg egy baba, de a természetes szülésnél sem mindegy, hogy milyen behatások (gyógyszerek, orvosi beavatkozás például) érték közben.

A születés hatalmas változás egy csecsemő életében. Az addigi biztonságot nyújtó közegből kikerül egy sokkal ridegebb, ismeretlen világba. Az újszülött életének első három hónapját éppen ezért hívják a negyedik trimeszternek. Ez az átszokás, a megszokás időszaka, amikor is gyakorta hangot adhat nem tetszésének. Nem tetszik neki, ha egyedül marad, ha nem érzi a biztonságot nyújtó édesanya közelségét, illatát. Éppen ezért SOHA, de SOHA ne fogadjatok meg olyan buta tanácsokat, mint hagyjuk sírni a csecsemőt egymagában, mert az úgyis erősíti a tüdejét. Ne tegyünk ilyet! Neked is jólesik, ha egy szerető kéz átölel, amikor bánatos, szomorú vagy. Egy pici babára, aki 9 hónapig lubickolt a maga kis békés közegében pedig extrán igaz ez. Tehát ha a sírás minden erőfeszítésed ellenére sem csitul, akkor jusson eszedbe, hogy

a kisbabád éppen mesél, feldolgoz, átél, megemészt, búcsúzik.

Búcsúzik az anyaméhtől, átéli, feldolgozza és megemészti a születésélményt, ami bizony nem egy sétagalopp se neki se neked. Éppen ezért van nagy felelősség minden anyán és egészségügyi dolgozón is és ezért kellene, hogy 2018-ban már minden magyar kórház megteremthesse a békés, nyugodt, csendes, háborítatlan szüléshez elengedhetetlen körülményeket.

Hogyan segíthetsz a babádnak a születésélmény feldolgozásában?

Ha már világra jött a csöppséged, akkor az első és legfontosabb, hogy biztosítva legyen számotokra az aranyóra. Ez a szülést követő első 2 óra, amikor egyből rád teszik a babád (császármetszés esetén az apára), aki ettől megnyugszik és azonnal beindul a szopóreflex is valamint a köldökzsinórt is csak azután vágják el, miután már nem pulzál, így biztosítva, hogy a vér átáramolhasson a testébe. Sajnos legjobb tudomásom szerint, ez még nem minden kórházban biztosított, így ha teheted ez legyen az egyik szempont, ami alapján kórházat választasz, ha ott kívánsz szülni.

Ezt követően a 0-24-es úgynevezett, rooming-in szolgáltatás biztosítása is legyen szempont a kórházválasztásnál. Ez azt jelenti, hogy a babád folyamatosan veled van, csak akkor viszik el a csecsemőosztályra, ha te ezt külön kéred. Hidd el, te is sokkal nyugodtabban tudsz pihenni, ha veled van.

A harmadik módja a baba születésélmény feldolgozásának, hogy miután hazakerültetek hordozod őt. A testközelség elmondhatatlanul fontos egy újszülött számára, így érdemes beszerezned már a születés előtt egy hordozókendőt és így otthon takarítás (szigorúan a gyermekágyi időszak letelte után!!), tévénézés vagy bármilyen tevékenység közben rajtad lehet. Az illatodtól, a szívverésedtől és a közelségedtől garantáltan megnyugszik.

Ha nagyon nyugtalan a babád, akkor a bőr-bőr kontaktust is érdemes kipróbálni: vetkőztesd le pelenkára és te is vedd le a felső ruházatod és így bújjatok össze.

Ezek mellett pedig a babamasszázs technikájának elsajátítása is segíthet a csecsemő megnyugtatásában illetve, akárcsak a hordozás a hasfájás ellen is alkalmazható módszer.

Ha pedig semmi sem használ, akkor szakember is tud segíteni nektek a folyamat feldolgozásában, például a Perinatus Alapítvány munkatársai (NEM támogatott tartalom :)). Később pedig, amikor már kúszik-mászik, a különböző ki-be-átbújások, szekrénynyitás-csukás is mind-mind abban segíti a babád, hogy feldolgozza a születésélményét.

Benő éppen feldolgozza a születésélményét 🙂